Mi lenne, ha az ELTE egyetem lenne?

Az oklevélmelléklet egy olyan dokumentum, ami a külföldi munkavállalást hivatott megkönnyíteni. Ahogy a neve is mutatja, nem helyettesíti a hagyományos diplomát, hanem kiegészíti azt. Tartalmaz egy rövid tájékoztatót a magyar felsőoktatásról, a diplomát kibocsátó intézményről, az elvégzett szakról, és félévre bontva szerepelnek benne a tanegységek (név, típus, óraszám, kredit, érdemjegy). Mindez magyar és angol nyelven, de külön kérésre (térítés ellenében) kiállítható más nyelv(ek)en is.

Az oklevélmellékletet a főiskolát, egyetemet végzettek kapják az oklevelükkel együtt. A dokumentumot a diplomát adó felsőoktatási intézmény bocsátja ki. Azok, akik 2006. március 1-je után végeztek, mind a magyar, mind az angol nyelvű oklevélmellékletet ingyen kapják meg.

(További részletek a hivatalos honlapon találhatóak.)

A Természettudományi Karon a mellékletek átadására a diplomaosztó ünnepség után sor került, ám a dokumentum kapcsán több probléma is felmerült.

Egy p betű ide vagy oda, mit számít?

A tördelési- és helyesírási hibákon kívül több helyen hibás vagy teljesen elmaradt az angol fordítás, vagyis az angol verzióban magyarul szerepelnek a tanegységek.

Félig magyar, félig angol. Magára vessen, ki nem érti.

Amennyiben a későbbi külföldi munkáltatónak vagy szakmai elismertetést végzőnek további kérdései vannak a magyar felsőoktatással vagy a végzettséggel kapcsolatban, megkeresheti azzal a dokumentumot kibocsátó intézményt. Jelen esetben személyesen.

A telefont még nem kötötték be. Nem tudjuk, mi az a fax.

Frissen végzett kutatóink, tanáraink nyugodt szívvel és magabiztosan mehetnek tehát külföldre, hogy a nagyvilág előtt büszkén képviselhessék egyetemünket. Kérdés persze, hogy mit gondolhat az ELTE-ről mondjuk az a holland / amerikai / vietnámi iskolaigazgató / kutatóintézet-vezető / stb., aki az intézmény nevével először egy ilyen (khm) dokumentum kapcsán találkozik.

Idén az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán a törvényi előírás ellenére a végzősök többsége nem kapott a diploma mellé oklevélmellékletet.

„Előadásomban azt emelem majd ki, hogy ennek a fő oka a természettudományos tanárképzés gondjaiban keresendő” – mondta, az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a 2009/2010-es tanévre egyetlen hallgató sem jelentkezett az ELTE fizikatanár-képzésére, de az egész országban sem haladja meg a jelentkezők száma a tíz főt.

Az index cikkét itt találod.

Nem országos, hanem világméretű problémával állunk szemben. Többek közt Nagy-Britannia, Franciaország és az USA is évek óta tanárhiánnyal küld. Itthon a vidéki városok többségében nem megoldott a természettudomány szakos tanárok utánpótlása.

Tessék ötletelni, merre van a kiút a gödörből.

Valakinek új hobbija van a lágymányosi épületben, liftgombokat gyűjt. Hogy mit csinál velük, az rejtély, talán fülbevalót készít belőle, vagy kabátgombot, sörnyitóként használja, de az is lehet, hogy saját liftet épít, amihez egyesével lopja össze a hozzávalókat.

Az eredmény kissé bosszantó. Mennél le a földszintre, és nincs nullás. Oda se neki, egy emelet lépcsőzésbe nem halunk bele. Ennél kellemetlenebb helyzetben vannak a kerekesszékesek, akik várhatnak másik liftre, remélve, hogy abban van az óhajtott emelet gombjából.

A gombgyűjtés odáig fajult, hogy némelyik lift kapcsolótáblája tönkrement. Nyomkodhatod a gombokat, nem történik semmi (az ajtó becsukásán kívül). Bentről nem verézelhető. Kintről annál inkább, ha hívják, megy. Beszállsz, ajtó becsuk, a lift elindul - a másik irányba. Vagy nem, és várhatsz, mert bentről ajtót nyitni se lehet. Ez mondjuk este lehet ciki, ha te vagy az utolsó, aki hazafele menne.

Mint minden, a javítás is pénzbe kerül, vagyis pénzt von el mástól, fűtéstől vagy karbantartástól, esetleg feljesztéstől. Ez azért eszébe juthatna annak a kedves kollégának is, aki szerint ez jó poén. Neki, aki érettségizett, felnőtt ember, a jövő értelmisége.

Cikk az Indexen a TTK Elméleti Fizika Tanszékének kutatóinak eredményeiről.

(Ha hasonló, az egyetem hírnevét öregbítő cikkre bukkantok, szeretettel várjuk őket. - szerk.)

Egy kötelező tanegység teljesíthetőségének érdekében legalább annyi kurzust kell meghirdetni, hogy a maximált összlétszám a mintatanterv szerinti létszámnak legalább 115 %-a legyen. A mintatanterv szerinti első féléves kötelező tanegységek esetében a teljesítés érdekében meghirdetett kurzusok maximális összlétszáma a felvételi létszám és az előjelentkezett hallgatók létszáma összegének legalább 115%-a kell legyen. Ha a kötelező tanegységre van előzetes kurzusfelvétel, legalább annyi kurzust kell meghirdetni, hogy az összlétszám az előjelentkezést benyújtó hallgatók számának legalább 115 %-a legyen.

HKR 55. § 10

Hősünk neve legyen Géza.

Géza fel szeretné venni a békaügetés tanegységet. No ez nem az ő saját kis hülyesége, hanem egy kötelező tárgy az adott szakon. Hősünk ezért nem is aggódik különösebben, hanem előtárgyjelentkezik, azt is csak azért, hogy a délelőtti csoportba kerüljön, ne a délutániba. Így tesz rajta kívül másik 35 hallgató is.

Telik-múlik az idő, tárgyjelentkezés, majd vágás. Ekkor Gézánk azt tapasztalja, hogy az ETR valamivel az ő neve felett húzta meg a határt, és ledobta őt a listáról. Sebaj, még mindig ott van a délutáni kurzus. Hopp, az is betelt.

Itt megjegyeznénk, hogy Géza teljesen átlagos hallgató, aki a mintatantervnek megfelelő félévben kívánt megtanulni békaügetni. Egyszerűen csak peches, az ő mázliszáma kisebb lett, mint a többieké.

Géza nem adja fel, nem az a fajta. Megkeresi a tanárt, hogy megkérje, emelje fel valamelyik csoport létszámát. Csakhogy az egyetem speciális békaügető-pályája 15 sávos, tehát biztonságosan csak 15 főre hirdethető meg egy időpont. Fejszámol, 15*2=30 fő, vagyis Gézánkkal együtt hatan nem férnek be a keretbe. Node hat emberért már éppen megérné új időpontot hirdetni.

Nem úgy megy az! Az egyetemnek mindössze 5 olyan oktatója van, aki taníthat békaügetést, az ő órarendjük meg már így is teljesen tele van. Az pedig belátható, hogy a békaügetés veszélyes, felügyelet nélkül nem tanulható.

Tehát hely van, szabad időpont a pályán van, oktató nincs. Arra a kérdésre, hogy hogy volt ez korábban, Géza azt a választ kapja, hogy kevesebb volt a diák, több az oktató. Azóta nyugdíjazások voltak, és létszámstop van.

Gézánkat nem ejtették a fejére, tudja ő, hogy a békaügetés szigorú előfeltétele a nyúlugrásnak, tehát ha nem csinálja meg most, zsúfolt lesz a diplomaéve, vagy csúszik egy évet. Így hát hősünk kissé már csüggedten elzarándokol a HÖK irodába jogorvoslatért. Mindösszesen 2 percet tölt bent, ezalatt elmagyarázzák neki, hogy vagy ő intézi el magának, vagy senki, de leginkább utóbbi, beszéljen a tanárral.

Géza becsukja maga mögött az iroda ajtaját, elereszt egy díszes káromkodást, de csak halkan, hogy senki meg ne hallja, majd jobb ötlet híján annyiban hagyja a dolgot.

Egy évvel később sikerül bejutnia a hőn áhított kurzusra. A tanárok nem lettek többen, a diákok annál inkább, valahol engedni kellett. A kurzuslétszámokat megemelték, a békaügető pálya 15 sávjának némelyikében most ketten gyakorolnak. Nem az igazi, lassítják és akadályozzák egymást, meg aztán ez így balesetveszélyes is, de sebaj. Majd felváltva ügetnek egy-egy kört. Ez van.